Ha kell egy kis “levegő”, igényeljünk NAV Fizetési kedvezményt

A vállalkozói léthez hozzátartozik, hogy elsősorban magunkra számíthatunk, de ez nem jelenti azt, hogy nem kérhetünk segítséget. Ez igaz abban az esetben is, ha időszakos likviditási problémákkal kerülünk szembe és adófizetési kötelezettségeinknek nem tudunk eleget tenni. A NAV nem egy cuki nagynéni, ennek ellenére rengeteg lehetőséget biztosít, hogy levegőhöz jussunk egy nehezebb időszakban. Lássuk ezeket!

• A fizetési kedvezmény három eljárási lehetőséget takar: részletfizetés, halasztás és mérséklés

• A kedvezményre vonatkozó kérelmet az adózó, adózó képviseletére jogosult személy vagy általa meghatalmazott nyújthat be papír és elektronikus úton

•  A NAV nyomtatványokat  rendszeresített a fizetési kedvezmény kapcsán, az eljárás során (egy kivétellel) ezt kell használni

• Kedvezmény csak a ténylegesen fennálló, az adóhatóság által nyilvántartott adótartozásra kérhető

• Fizetési kedvezmény az egyéni vállalkozó, magánszemély részére illetékmentes

• Nem minden adónemre engedélyezhető fizetési könnyítés (a NAV esetében jellemzően ez az szja, nyb, ebj  adónemeket takarja, de ide tartozik pl a kivetéssel megállapított import áfa is)

• Az adóhivatal több adók módjára behajtható kötelezettség tekintetében is végrehajtó szervként jár el, fizetési kedvezmény ezekre is kérhető

• A fizetési kedvezmények biztosítására objektív feltételeket állapít meg a törvény (ezekről még lesz szó bővebben)

• Bizonyos feltételek mellett elérhető az automatikus fizetési kedvezmény

Magánszemélyként két automatikus fizetési kedvezményt tudunk igénybevenni. Az egyik kizárólag az szja bevallásban keletkező szja és szocho kötelezettségre igényelhető, a következő feltételekkel:

• • a kérelem az szja bevallás részeként terjeszthető elő,
  • kizárólag a bevallás benyújtására rendelkezésre álló határidőig adható be,
  • legfeljebb 500.000 Forint adókötelezettségig,
  • legfeljebb hat hónap időtartamra,
  • vállalkozói tevékenység végzése esetén nem igényelhető.

Ha magánszemélyként ennél magasabb a kötelezettség, esetleg más adónemben merült fel, vagy sikerült kifutni a viszonylag hosszú benyújtási határidőből, esetleg egyéni vállalkozóként tevékenykedünk van még egy lehetőségünk. Ennek a feltételei a következők:

• • 1.000.000 Forintot meg nem haladó nettó adótartozásig vehető igénybe,
  • a fizetési kedvezmény kizárólag részletfizetés lehet,
  • a futamidő legfeljebb 12 hónap lehet,
  • évente egy alkalommal igényelhető,
  • magányszemélytől levont adók és járulékok, valamint a beszedett adók tekintetében nem igényelhető.

Előnye, hogy a fizetési kedvezmény pótlékmentes, nem vizsgálja az Art 198. § feltételek fennállását a hatóság, pontosabban csak annyit néz, hogy jogosultak voltunk-e a benyújtásra. Ha minden más feltételnek megfelelünk, de az adótartozás meghaladja az 1.000.000 Forintot érdemes, a kötelezettséget ez alá az érték alá szorítani, mert sokkal egyszerűbb az eljárás.

Az automatikus fizetési kedvezmény esetén külön nyomtatványt is rendszeresített az adóhatóság, ezt az ONYA felületén is el lehet érni AUTRESZ néven.

Egy fizetési kedvezmény nem minden esetben jelent tökéletes megoldást. Elképzelhető, hogy a vállalkozás működésében olyan változás állt be, hogy a korábbiakkal ellentétben a fizetési kedvezményben vállalt részletek meghaladják a lehetőségeket, sőt már tudjuk, hogy egy járvány is felülírhatja terveinket. 

Ilyen esetekre is felkészült a jogalkotó? Természetesen nem. Az adóhatósági gyakorlat alapján ilyen helyzetekben egy új kérelem benyújtására van szükség. Ennek elbírálása azonos módon történik, mint, ha teljesen új kérelmet nyújtottunk volna be. Egy apró különbséggel: az adóhatóságnak figyelembe kell vennie a fizetési kedvezmény során mutatott gyakorlatunkat. Ha folyamatosan befizetésre került a részlet, egyéb adókötelezettségeket teljesítettük, nem került végrehajtás alá a vállalkozás akkor nagy biztonsággal kijelenthető, hogy a fizetési kedvezményt ismét biztosítja az adóhivatal. Annyi kiegészítés még, hogy ilyen helyzetben célszerű halasztást és nem részletfizetést kérni, így elkerülhető a komplexebb magyarázkodás. Nagy valószínűség szerint nem lesz szükség üzleti tervre, plusz dokumentumokra az eljárás során.

A fizetési kedvezmény eljárás nem automatikus, minden esetben az adózó kérésére indul. Viszont vannak helyzetek, amikor nem éri meg ezzel foglalkozni. Az adózás rendjéről szóló törvény első olvasatra nem tűnik túl objektívnek a feltételek meghatározásakor, de a kizáró tényezőket elég korrekten felsorolja. Ezt pár, az adóhatóság által kitalált korláttal kiegészítve már elég pontosan tudjuk, mikor nem érdemes beadni a kérelmet.

Lássuk ezeket:

• • magánszemélytől levont adóra, járulékra kérjük (szja, ebj, nybj),
  • beszedett adóra kérjük (kivetéssel megállapított adó),
  • áfa csoport fennálló tartozására,
  • vállalkozás (egyéni vállalkozás, gazdasági társaság) esetében felmerült adó- és járulék kötelezettség elengedésére,
  • adóellenőrzés jogkövetkezményeire, ha adózó szándékos adóelkerüléséből erednek,
  • ha adózó fizetésképtelen (kivéve a csődeljárás).
  • Ezek mellett fontos, hogy mit írunk a NAV adatlapra. Nézzük, mi jelenthet azonnali elutasítást:
  • bankszámlán, pénztárban rendelkezünk elegendő fedezettel az adótartozás rendezésére,
  • lejárt esedékességű követeléseink vannak, azokat nem próbáltuk behajtani, nem ajánlottuk fel biztosítékként,
  • jelentős adományt adtunk,
  • jelentős osztalékot fizettünk,
  • lejárt esedékességű köztartozásunk áll fenn.

A témáról bővebben itt írtunk (elsősorban könyvelőknek), de pár gondolat hogy lássuk, sokszor félig tele van a pohár.

1. Fizetési kedvezmény helyett követelés engedményezés,

Jellemzően olyan helyzetekben kerül elő ez a megoldás, ahol a cégnek van egy/több lejárt esedékességű, de behajtható követelése. Ebben az esetben akár végrehajtási eljárás keretében (az Avt 48. §-ra nézzetek rá), akár az áfa törvény 150. § előírásai alapján van jogalapunk a követelés engedményezésére. Ezt az adóhatóság elég szigorúan kezeli, fontos a megfelelő dokumentáltság, ha ilyen módon szeretnénk a tartozásunktól megszabadulni. 

2. Fizetési kedvezmény helyett adótartozás átvállalása,

Röviden annyi, hogy ezt jellemzően olyan esetben érdemes feldobni, mint opció, amikor a jogügylet egyik alanya befizető, míg a másik fél visszaigénylő pozícióban van, így az átvállalás nem jelent tényleges adófizetést.