Minden amit érdemes tudni az átalányadózás kapcsán

Az egyéni vállalkozók a vállalkozói tevékenységből származó jövedelmük kiszámítására és az azzal összefüggő adókötelezettségek meghatározására választhatják az átalányadózási adózási formát.

Ezen adózási forma bizonyos szempontok alapján, például a jövedelem és az adókötelezettség kiszámításának szabályait figyelembe véve, előnyösebb lehet a vállalkozói személyi jövedelemadó szabályainak alkalmazásánál.

Az átalányadó lényege, hogy költség elszámolás nem a valós költségszámlák alapján történik, hanem igazolás nélkül elszámolható költséghányadok vannak, amelyek mértéke a végzett tevékenységtől függ. Bármilyen tevékenységre választható.

Az átalányadó annak jó, akinek kevés költsége van, vagy nem választhatja az új katát, vagy olyan tevékenységet végez, ahol magas költséghányadot tud alkalmazni, mint például aki kiskereskedelmi tevékenységet végez, de figyelni kell a bevételi értékhatárra.

• Ha egyéni vállalkozónak minősülsz (az Szja tv. szerint).
• Akár főállású, akár mellékállású, vagy nyugdíjas egyéni vállalkozó vagy.
• Akkor is átalányadózhatsz, ha cégeknek is számlázol.

• Az átalányadózás szabályai addig alkalmazhatóak, amíg az adott évben a vállalkozó bevétele nem haladja meg az éves minimálbér tízszeresét, kiskereskedelmi tevékenység esetén pedig az éves minimálbér ötvenszeresét, azaz 27 840 millió forintig.

• Ha ez egyéni vállalkozói tevékenysége az adóév egészében kizárólag kiskereskedelmi tevékenység, ebben az esetben akkor választhat átalányadózást, ha a vállalkozói bevétele nem haladta meg az éves minimálbér ötvenszeresét, azaz a 2022. évi vállalkozói bevétele nem haladta meg a 139 200 000 forintot.

A fenti feltételek bármelyikének a hiányában az átalányadózásra való jogosultság megszűnik. Ekkor az adóév egészére nézve át kell térnie a vállalkozói jövedelem szerinti adózásra.

Újonnan alakult, kezdő egyéni vállalkozó is választhatja ezt az adózási formát, de ebben az esetben arányosítani kell a bevételi értékhatárt, amit a működés napjaira kell számolni.

Az átalányadózás kapcsán jó támpotot adhat az átalányadó kalkulátor, erről itt olvashatsz!

Az átalányadó lényege, hogy igazolás nélkül elszámolható költséghányadok vannak, amelyek mértéke a vállalkozás tevékenységétől függ. Ezek a költséghányadok a következők: 40%, 80%, 90%. Ahhoz, hogy el tudjuk dönteni, hogy mely költséghányadot alkalmazhatjuk, tudnunk kell, hogy milyen feltételeknek kell megfelelni az adott költséghányad esetén.

40%-os költséghányad

Ez a leggyakoribb költségelszámolási mód. Azokra vonatkozik, akik a 80%-os vagy 90%-os költséghányadba nem férnek bele.

80%-os költséghányad

Ez a törvény által meghatározott tevékenységekre alkalmazható és csak akkor, ha a meghatározott tevékenységet egész adóévben folytatja az egyéni vállalkozó. Ezek a tevékenységek az SZJA tv. 53. § (2) bekezdésében meghatározott ipari, mezőgazdasági, szolgáltatási tevékenységek.

90%-os költséghányad

Ezt a költséghányadot az választhatja, aki kizárólag kiskereskedelmi tevékenységből szerez bevételt, illetve aki mezőgazdasági őstermelő.

A témával részletesen külön is foglalkozunk, bővebb inforámációkat a átalányadózás költséghányad oldalon találsz.

Személyi jövedelem adó

Átalányadózó egyéni vállalkozónál a személyi jövedelemadó előleget kell fizetni negyedévente. A negyedéves előleget minden esetben az adott év kezdő napjától kell számolni. A befizetett összegeket el kell számolni az éves bevallásban.

Adómentes összeg: Az éves minimálbér felét meg nem haladó jövedelem után nem kell szja-t fizetned: 1 392 000 forint 2023.-ban

Az alábbi SZJA kedvezményeket lehet érvényesíteni:

• négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye,
• 25 év alatti fiatalok kedvezménye,
• 30 év alatti anyák kedvezménye,
• személyi kedvezmény,
• első házasok kedvezménye,
• családi kedvezmény.

Társadalombiztosítási járulék

Szociális hozzájárulási adó

A szociális hozzájárulási adó mértéke az adóalap 13 százaléka.

A jelenleg érvényes szabályozás szerint negyedévente kell bevallani és megfizetni a szociális hozzájárulási adót az adott negyedévet követő hónapban.

Ez lehetőséget biztosít az esetlegesen nem egyenletes havi bevétel, esetén a többlet adó befizetésének megelőzésére, mintha minden hónapban egyenletes lenne a vállalkozói bevétele.

Másodfoglalkozású egyéni vállalkozó csak a tényleges jövedelem után fizeti meg a szociális hozzájárulási adót. Nincs adófizetési alsó határ).

Nyugdíjas egyéni vállalkozónak nem kell bevallani, és megfizetni a szociális hozzájárulási adót.

Az alábbi Szocho kedvezményeket lehet figyelembe venni:

• ha egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű, vagy
• 2011. december 31-én I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül.

Mértéke: az egyéni vállalkozó által saját maga után megállapított adóalap, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének 13 százaléka.

Iparűzési adó

2023. január 1-től bevezetésre került a tételes összegű adóalap-megállapítás lehetősége.

Az egyszerűsített iparűzési adó alapja a bevétel nagyságától függően sávosan differenciált tételes összeg:

• 12 millió forintot meg nem haladó bevétel esetén 2,5 millió forint, 2%-os adómértékkel számolva az iparűzési adó összege 50 ezer forint,
• 12 millió forintnál magasabb és 18 millió forintnál alacsonyabb bevétel esetén 6 millió forint, az iparűzési adó összege 120 ezer forint,
• 18 millió forintnál magasabb, 25 millió forintnál alacsonyabb bevétel esetén 8,5 millió forint, az iparűzési adó összege 170 ezer forint.

Ha a vállalkozó nem kívánja az egyszerűsített iparűzési adósávok szerint megállapítani az adóalapját, azt május 31. napjáig kell bejelentenie a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak.

Ezt annak az egyéni vállalkozónak érdemes megtenni, akinek 2,5 millió forintnál alacsonyabb a bevétele, így a százalékos adómértékkel számolva az iparűzési adó összege is alacsonyabb lesz.

Ha a vállalkozó az egyszerűsített iparűzési adómegállapítás mellett dönt, akkor május 30-ig kell megfizetnie az iparűzési adót. Bevallást nem kell tennie.

Ha nem a fenti adómegállapítást választja, akkor március 16-ig kellett megfizetnie az iparűzési adóelőleget. Ebben az esetben az előző évi szabályok szerint két részletben fizeti meg az iparűzési adót a helyi önkormányzatnak.

ÁFA

Az alanyi mentesség éves szinten 12 millió forintig választható működő vállalkozásnál. Év közben induló vállalkozásnál ezt az értékhatárt arányosítani kell.

Ha indulás után szünetel, akkor ezt már nem kell figyelembe venni az értékhatár számításánál.

Az ÁFA figyelembevétele kapcsán számla teljesítés dátuma számít, nem az, hogy befolyt-e az adott számla összege.

Nem év közben kezdő vállalkozónál a szünetelés nincs hatással az áfakeretre, ugyanúgy a 12 millió forintot kell figyelembe venni, ha esetleg szünetelt is év közben.

ÁFÁ-s átalányadózás esetén, a befolyt bevételei után megfizeti az áfát. Ha nem folyt be a számla ellenértéke, akkor is 45 nap múlva a teljesítéstől számítva be kell állítani fizetendő áfaként az áfabevallásba. Ez megelőzhető, hogy ha valaki a pénzforgalmi áfát választja és a költségszámlái áfatartalmát meg levonásba helyezi.

Kamarai hozzájárulás

Az év közben alakuló egyéni vállalkozóknak az indulást követően 5 nap áll rendelkezésükre, hogy a székhely szerinti területi kereskedelmi és iparkamaránál a nyilvántartásba vételüket kezdeményezzék.

A kamarai hozzájárulás összegét megfizessék a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara részére. A működő vállalkozások esetében a kamarai hozzájárulási díj fizetésének határideje minden év március 31.

Már működő vállalkozások esetén Az 5000 forint összegű kamarai tagdíjat évente egyszer kell megfizetni adott tárgyévre március 31-ig.

Érdemes tudni, hogy a szünetelő egyéni vállalkozók, ha már egy napot is élnek egy évben, bizony kötelezettek a teljes 5.000 Ft megfizetésére.

EBEV portál

A vállalkozásod kapcsolatban részletes adó és járulék adatokat a NAV által üzemeltetett EBEV portálon találhatsz. Az elérhető adatokkal kapcsolatban további információkat az cikkünkben olvashatsz.

Az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó – ha áfalevonási jogát nem érvényesíti – csak bevételi nyilvántartást vezet a pénztárkönyv bevételi adatait vezeti.

Meddig kell megőrizni a nyilvántartásokat

A bevételi nyilvántartást nem kell sehova se beküldeni, nem kell közzétenni. Ha kapunk egy adóhatósági ellenőrzést be kell tudnunk mutatni.

Ez a nyilvántartás egy analitika, ebből kell készülnie a bevallásainknak, amit utólagosan az adóévét követő 5. naptári év végéig bármikor ellenőrizhetnek.

A NAV ellenőrzési gyakorlata pedig az, hogy a számlákon és a bevételi nyilvántartáson túl biztosan kérik még a bankszámlakivonatokat is, mint a pénz beérkezésének bizonylatait.

A nyilvántartásban rögzített adatot módosítani vagy törölni csak úgy lehet, hogy az eredeti adat a módosítást, illetve a törlést követően is megállapítható legyen. Ez főleg akkor lényeges, amikor egy előző év önellenőrzését kell elvégeznünk.