Minden, amit érdemes tudni: Átalányadóra bejelentkezés

A változás állandó, ezt a magyar adórendszerre egyébként is igaz szállóigét, a 2022 évben egy jelentős adózói kör, az egyéni vállalkozók vésték az eszükbe. A korábban több lépésben átalakított KATA adózás augusztus 31.-vel megszűnt és helyette egy szigorúbb szabályozással indult el az új KATA.

Azok akik kiszorultak a kedvezményes adózási módozat alól több lehetőség közül tudtak választani. A propagandának és a rövid távon pénzre váltható előnyöknek köszönhetően sokaknál az átalányadó lett a befutó. Az adónem átalakítása azóta is folyik, lássuk az aktuális bejelentkezési szabályokat!

A következő feltételeknek megfelelve lehetsz egyéni vállalkozó:

• Magyar, EU-s állampolgár, EGT tagország állampolgára, vagy letelepedési engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár vagy.
• 18 évnél idősebb vagy.
• Cselekvőképességedet érintő gondnokság alatt nem állsz.
• Nincs még egyéni vállalkozói jogviszonyod.
• Nem vagy egyéni cég, vagy más gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja.
• Illetve alapvetően a büntetett előélet számos formája is kizáró ok.

1. Az átalányadó választására tett nyilatkozat visszavonásig érvényes. Átalányadózók leszünk addig, amíg ki nem jelentkezünk alóla, az igénybevételre való jogosultságunk meg nem szűnik, esetleg az adóhatóság ki nem zár. Ez esetben az átalányadózásra való jogosultság megszűnik.

Új vállalkozás esetén

Az újonnan alakuló egyéni vállalkozók az induláskor jogosultak az átalányadó választására. A bejelentést a Webes Ügysegéden keresztül kell elvégezni. Sajnos a nyilatkozat elmaradása esetén nincs mód kimentésre, ha elmaradt az átalányadó választása, csak barbatrükkök bevetésével (vagy a következő naptári évtől) tudjuk az adózási módot választani.

Működő vállalkozás esetén

A már működő vállalkozások esetében két kört különböztethetünk meg az átalányadó választás tekintetében. Akik jogosultak év közben áttérni átalányadóra és akik nem.

Aki eddig KATA adóalanyként adózott, ők a KATA adóalanyiság megszűnéséről benyújtott nyilatkozatukban megjelölhetik, hogy a továbbiakban átalányadózóként szeretnének adózni. Ezt a nyilatkozatot lehetőséget biztosít év közben történő váltásra. Ez alól egyetlen kivétel van, ha az adózó nem saját elhatározásból vált adónemet, hanem az adóhatóság kizárja a KATA adózásból. Ilyen esetben az átalányadózás választásra sincs lehetősége.

Azok az egyéni vállalkozók, akik nem önként lépnek ki a KATA adózásból, esetleg eddig vállalkozói szja szerint adóztak csak naptári évre választhatják az átalányadózás, jelentkezhetnek be az átalányadó alá. Erre vonatkozó nyilatkozatukat az szja bevallásban kell megtenniük. A nyilatkozat benyújtására az SZJA bevallás beadási határidejéig van lehetőségük.

Egyéni vállalkozóként, ha nem rendelkezünk más, 36 órát elérő jogviszonnyal (akár több jogviszonyból összevonva), nem vagyunk nappali tagozatos közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény hallgatói, esetleg nem öregségi nyugdíjasként döntöttünk a vállalkozás indítása mellett, az egyéni vállalkozás lesz a fő jogviszonyunk.

Ebben az esetben az egyéni vállalkozói jogviszonyunk alapján vagyunk biztosítottak, ez alapján fizetjük az adó- és járulék kötelezettségeket. Ennek az alapja a minimálbér, ezzel több helyen járulékfizetés alsó határaként találkozhatsz. Az átalányadózó egyéni vállalkozókra vonatkozó minimálbérekről (igen, ez nem elírás) ebben a cikkben olvashatsz bővebben. 

Főállású egyéni vállalkozóként tb járulék és szociális hozzájárulási adó kötelezettség  terhel minden hónapban. Ezt legalább a rád vonatkozó  minimálbér (járulékfizetés alsó határa, ízlelgessük), alapján kell megfizetned. Abban az esetben, ha  amely után 18,5% tb járulék és vagy köteles fizetni.

A 13 % szociális hozzájárulási adót pedig az átalányban megállapított szja-köteles jövedelem után kell megfizetnie, de havonta legalább a minimálbér/garantált bérminimum 112,5 %-a után.

Egyéni vállalkozó esetében a minimálbér a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes minimálbér (200 000 forint), ha pedig az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, akkor a garantált bérminimum havi összege (2022-ben havi 260 000 forint).

Amíg az egyéni vállalkozónak az átalányban megállapított jövedelme adóévben nem haladja meg az adómentes jövedelemrész összegét, azaz az 1 200 000 forintot, addig a társadalombiztosítási járulékot havonta a minimálbér/garantált bérminimum, a szociális hozzájárulási adót pedig havonta a minimálbér/garantált bérminimum 112,5 %-a után kell megfizetnie. Ez azt jelenti, hogy nem mentesül a járulék és szociális hozzájárulási adó fizetés alól abban a hónapban sem, amikor kizárólag adómentes átalányban megállapított jövedelmet szerzett.

Ha az átalányadózó egyéni vállalkozó e tevékenységét heti 36 órás munkaviszony mellett végzi, illetve nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat, akkor a 18,5 % társadalombiztosítási járulék és a 13 % szociális hozzájárulási adó alapja a tárgyhónapban ténylegesen megszerzett szja-köteles átalányban megállapított jövedelem.

Amíg az adóévben az egyéni vállalkozó átalányban megállapított jövedelme nem haladja meg az 1.200.000 forintot, nem kell tb járulékot és szociális hozzájárulási adót fizetnie, de a 2258-as bevallást ekkor is be kell nyújtania a tárgyhót követő hónap 12-éig, mert a biztosítási jogviszonyára tekintettel adatszolgáltatási kötelezettsége áll fenn.

2023. január 1-től megszűnt az átalányadózás választásához kapcsolódó bevételi értékhatár. Az egyéni vállalkozó akkor is választhatja az átalányadózást, ha a 2022. évi vállalkozói bevételének összege meghaladja

• az éves minimálbér tízszeresét (24 millió forintot),
• kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozónál az éves minimálbér ötvenszeresét (120 millió forintot).

A jövő évtől kezdve az egyéni vállalkozó addig adózhat az átalányadózás szerint, amíg a bevétele a 2023-as adóévben nem haladja meg

• az éves minimálbér tízszeresét
• a kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozónál pedig az éves minimálbér ötvenszeresét.

2023-tól az átalányadózás hatálya alá tartozó egyéni vállalkozónak a saját maga után terhelő járulék és szocho tekintetében – a tárgynegyedév adatait havonként külön feltüntetve – negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap tizenkettedik napjáig kell elektronikusan benyújtania a 2358 jelű járulékbevallást.

Ha az átalányadózó egyéni vállalkozó öregségi nyugdíj iránti igényt nyújt be, a nyugdíjkérelem benyújtását követő harminc napon belül saját magára vonatkozóan soron kívüli adóbevallást kell tennie a bevallással még le nem fedett, az öregségi nyugdíj megállapításának általa kért kezdő napját megelőző napig terjedő időszakra.

Személyijövedelemadó-előleg fizetés

Az átalányban megállapított adóköteles jövedelme után az egyéni vállalkozónak személyijövedelemadó-előleget kell fizetnie a negyedévet követő hónap 12-éig a NAV Személyi jövedelemadó magánszemélyt, őstermelőt, egyéni vállalkozót, kifizetőt terhelő kötelezettség beszedési számla elnevezésű 10032000-06056353 számú számlaszámra. A vállalkozói személyi jövedelemadó kötelezettség mértéke 15 %. Az adóelőleg alapja az átalányban megállapított jövedelem adóköteles része.

Az átalányadózó egyéni vállalkozónak nem kell adóelőleget megállapítania, amíg az átalányban megállapított jövedelme (vagyis a bevételének a rá vonatkozó költséghányaddal megállapított része) az adóévben nem haladja meg az adómentes részt (az éves minimálbér felét, azaz 2022-ben az 1 200 000 forintot).

Ha az adóelőleg-alap meghaladja az 1 200 000 forintot, akkor az adóelőleget csak az ezt meghaladó adóelőleg-alap után kell megfizetni.

Járulék és szociális hozzájárulási adó bevallása és megfizetése

A biztosított egyéni vállalkozónak 18,5 % társadalombiztosítási járulékot és 13 % szociális hozzájárulási adót kell fizetnie, amelyet a 2258-as bevallásban kell bevallania. Fizetési kötelezettségét is eddig az időpontig kell teljesítenie.

A nyugdíjas egyéni vállalkozó nem biztosított, ezért nem kell társadalombiztosítási járulékot fizetnie , és a 2258 jelű bevallást sem kell benyújtania.

Iparűzési adó

Az egyéni vállalkozás elindítása nem vesz igénybe többet 10 percnél. Arra viszont, hogy a vállalkozásod a szabályoknak megfelelően működjön több időt kell szánnod. Az átalányadózás hatálya alatt meg kell őrizni a gazdálkodással kapcsolatos, felmerült költségek bizonylatait (számláit). Bár ezek a fizetendő adók megállapításában nem játszanak szerepet, mégis kötelezően megőrizendők (fontos szerepük akkor jön elő, ha kiesünk az átalányadó hatálya alól; illetve az áfában is nagy jelentőséggel bírnak).

Bevétel dokumentálása, számlázás

Egyéni vállalkozóként bevételedről köteles vagy bizonylatot kiállítani. Ezt a kötelezettségedet számlával, nyugtával és számviteli bizonylattal tudod teljesíteni. Az áfa törvény határozza meg, hogy mikor melyik típust kell kiállítanod.

A számviteli bizonylatot jellemzően áfa mentes szolgáltatások esetén kell használnod. Nyugtával elsősorban a készpénzzel és készpénz helyettesítő eszközzel kiegyenlített ügyleteket dokumentáljuk. A nyugta kiállítása egy meghatározott adózói kör esetében kizárólag pénztárgéppel történhet. Minden más ügyletről számlát kell kiállítani.

A számla kiállítása számlatömbbel, számla lappal és számlázóprogram segítségével történhet. A számla kiállítására a bevételszerző adózó köteles. Azonban a számla kiállítási kötelezettségét átadhatja a vevő részére, ezt önszámlázásnak hívják.

A számlázás kapcsán további információt itt találhatsz.

Bankszámla nyitás

Nem Áfakörös Egyéni vállalkozó

Alanyi mentes, nem áfakörös egyéni vállalkozó részére nem kötelező pénzforgalmi bankszámla nyitása. Ez nem jelenti azt, hogy nem érdemes! Egy vállalkozás működése kapcsán komplexebb pénzforgalmi tevékenység történik. Ezért érdemesebb elkülönítve kezelned.

Áfakörös egyéni vállalkozó

Áfakörös egyéni vállalkozó részére kötelező az önálló pénzforgalmi bankszámla. Az önálló bankszámla megnyitásának meg kell történi az adószám közlésétől számított 10 napon belül.

Külföldi bankszámla

Ha a vállalkozásod működése során külföldi bankszámlát (Paypal, Revolut, Bitcoin, stb..) használsz, be kell jelenteni a külföldi pénzintézet nevét, a bankszámla számát, a számla megnyitásának napját a NAV részére. Nincsen értelme egyedi trükköket, megoldásokat keresni, mert a NAV mindent lát, és az átalányadózás szabályai addig alkalmazhatók amíg a NAV sem talál “semmi” kivetni valót a működésünk során.

A bankszámla választása kapcsán további információt, javaslatokat itt találhatsz.