cogentax átalányadózás könyvelés

Minimál vagy Garantált, mi alapján fizetünk járulékot

Jácint Zádori
2023. 09. 14.

Olvasási idő: 3 perc

A cikk címe egyszerre meríti ki a clickbait és a pontatlanság fogalmát. Az elkövetkezőkben próbálunk részletes és pontos tájékoztatást adni arról, hogy főállású egyéni vállalkozóként mi alapján határozzuk meg, mi a minimum jövedelem, ami után tb járulékot és szociális hozzájárulási adót fizetnünk kell.  Ezt kimerítő pontossággal magyarázzuk el, hogy ne érjen meglepetésként a negyedéves fizetendő kötelezettség!

Start: ÖVTJ szám

Egyéni vállalkozóként, amikor kiválasztod, hogy mivel szeretnél foglalkozni ezt meg kell feleltetned az önálló vállalkozók tevékenységi jegyzékében szereplő tevékenységeknek. Ezek a 36/2011 KIM rendeletben került felsorolásra és első blikkre a TEÁOR számokra hasonlítanak, azonban nem 4, hanem 6 számjegy mélységig kell őket meghatározni és használni. 

A pontos megfeleltetés két okból nagyon fontos! Egyrészt ez dönti el, hogy minimálbér vagy garantált bérminimum alapján kell járulékot és adót fizetnünk, másrészt ezeket a tevékenységeket kell megfeleltetni a kedvezményes költséghányadhoz tartozó TESZOR számokkal.

Mit befolyásol a végzettség?

Szóval kiválasztottuk a működésünknek megfelelő ÖVTJ számokat, ezt követően meg kell határoznunk, hogy ezek a tevékenységek igényelnek-e középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget. Erre a Kereskedelmi és Iparkamara üzemeltet egy KAVIR nevű adatbázist, de az ágazati szabályokról a Kormányhivataltól és a Kereskedelmi és Iparkamarától is kérhetünk felvilágosítást.

Mi a tb járulék alapja?

Ha meghatároztuk a tevékenységet, besoroltuk az ÖVTJ alá, akkor már tudjuk, hogy a tevékenyéség végzéséhez szükséges-e középfokú végzettség vagy szakképzettség.  Ezt követően már csak a járulék és adófizetésre vonatkozó törvényeket kell megnéznünk. Elsőként érdemes a 2019. évi CXXII. törvényt megnézni. Itt első körben meg kell keresnünk ki minősül biztosítottnak. Természetesen, az egyéni vállalkozó is felsorolásra kerül (6. § (1) d) pont). Következő lépés, hogy megkeressük, az egyéni vállalkozó járulékfizetésére vonatkozó adatokat. Erről a 40. § (2)-(3) bekezdése szól, ahol meghatározásra kerül, hogy az átalányadózóként tb járulék alapja az átalányban megállapított, szja köteles jövedelem, de legalább a minimálbér. Még egy nagy levegő és nézzük meg, hogy mit tekint a tövény minimálbérnek. Ezt a 4. § 14.2 pontban találjuk: a biztosított egyéni és társas vállalkozó járulékfizetéséről szóló rendelkezések alkalmazásában a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel.

Egy nagy levegővel, az elejéről: ha ismerjük a tevékenységünket, soroljuk be az ÖVTJ számoknak megfelelően, határozzuk meg, hogy középfokú végzettséget vagy szakképzettséget igényel-e. Amennyiben igényel, akkor a tárgyhónap első napján érvényes garantált bérminimum a ránk vonatkozó minimálbér, ha nem, akkor a tárgyhónap első napján érvényes alapbér kötelező legkisebb havi összege fog ránk vonatkozni.

Mi a helyzet a szociális hozzájárulási adóval?

Mi a helyzet a szociális hozzájárulási adóval? Sajnos itt sem jobb a helyzet. A 2018. évi LII. törvény 6. paragrafusa alapján a tb járulék kötelezettséggel azonos módon kell a szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettséget megállapítani.  Ha az szja szerinti jövedelmünk nem éri el a ránk vonatkozó minimálbér összegét legalább a minimálbér vagy a garantált bérminimum után kell az adót megfizetni.

Jácint Zádori
Zádori Jácint a népszerű Könyvelői Kihívások Facebook-csoport életre hívója. “Azon dolgozom, hogy más is elfogadja, hogy a szakmánk fancy és jó könyvelőnek lenni.”

Hasonló cikkeink

Iratkozz fel és nem maradsz le a hírekről, újdonságokról!

100% szakma, O% spam

Sikeresen feliratkoztál