Három hiba, amit általányadózóként ne kövess el

Mindannyian tudjuk, horrorfilmek tanulmányainkból, hogy ami először jó ötletnek tűnik, jellemzően az adott szereplő véres végét jelenti. Most ezt képzeljük el felszakadó sikolyok és kiszakadó belső szervek és fröcskölő vér nélkül. El is értünk azokhoz az adózási hibákhoz, amelyek tönkre vághatják átalányadózói karrierünk. Tudjuk azt is, hogy legjobb (legolcsóbb) más hibájából tanulni, így nézzük, mit érdemes elkerülni haladó szellemű átalányadózóként!

Átalányadózóként fontos, az szja törvényben meghatározott értékhatár betartása, ha túllépjük, ugrott a kedvezményes adózási forma és a vállalkozói szja szabályai szerint kell adóznunk, ráadásul az adóév első időpontjától kezdődően. 

Az értékhatárt két tényező,  egyrészt a végzett tevékenység, másrészt az éves minimálbér határozza meg.  Emlékeztetőül, a kizárólag kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendeletben meghatározott kiskereskedelmi tevékenységet folytató egyéni vállalkozó az éves minimálbér összegének ötvenszereséig, minden más egyéni vállalkozó és az őstermelők az éves minimálbér tízszereséig választhatják az átalányadózást.

Ha átalányadózók vagyunk nem szabad hátradőlnünk, amikor kihirdetik a minimálbér összegét,  van további három esemény, amire figyelnünk kell!

Befolyásolja az értékhatárt, ha év közben indítjuk, szüneteltetjük vagy megszüntetjük vállalkozásunkat. Az szja törvény előírásai alapján ilyen esetben a bevételi értékhatárt a tevékenység folytatásának napjaival időarányosan kell megállapítani. Fontos, hogy ha év közben váltunk KATA adózásról átalányadózásra – a törvény fogalmai szerint – újonnan indult vállalkozásnak minősülünk, tehát a bevételi értékhatár arányosításával ebben az esetben is kell számolnunk!

Befolyásolja az értékhatárt, ha év közben kiskereskedelmi tevékenységünk mellett egyéb szolgáltatási, gyártási tevékenységet is elindítunk. Az álmoskönyvek szerint, a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet szerinti tevékenységet végző egyéni vállalkozóként nem túl kifizetődő egyéb, a rendeletben meg nem határozott tevékenységet végezni, hiszen ez a költséghányad változása mellett az árbevételi értékhatár módosításával is együtt jár. Ilyenkor azon túl, hogy a bevétel nagyobb hányada után kell adóznunk simán előfordulhat, hogy átalányadózásunk is megszűnik.

Érdemes észben tartani, hogy nem csak a normál működés során kiszámlázott értékesítéseink tartoznak a bevételek közé. Az szja törvény alapján átalányadózóként a törvény 10. számú mellékletében felsorolt kategóriák közül kizárólag a támogatások esetén vannak engedmények, minden mást figyelembe kell venni. Így a tárgyi eszköz értékesítés, az ingyenes eszköz átadás, biztosítási szolgáltatás értéke is bevételnek számít.

A bevételi értékhatár kapcsán már jeleztük, hogy figyelni kell mit számlázunk, milyen bevételt számolunk el átalányadózóként. Az szja törvény alapján az általános 40%-s költséghányad mellett két kedvezményes területet került meghatározásra. Az egyik a kiskereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozások (és az őstermelők), ők 90%-s, a míg a mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, halászati – és halgazdálkodási, bányászati, feldolgozóipari, termék-előállítási, építőipari kivitelezési, ipari gép, berendezés, eszköz javítása, gépjárműjavítás, személyi, háztartási cikk javítása, épületgépészeti berendezések javítása, a taxis személyszállítás,) személygépjármű kölcsönzése vezetővel, egyéb máshová nem sorolt szárazföldi személyszállítás, közúti áruszállítás, zöldterület-kezelés, számítógép, kommunikációs eszköz javítása, fényképészet, textil, szőrme mosása, tisztítása, fodrászat, szépségápolás, hobbiállat-gondozás, vendéglátó tevékenységet végzők 80% költséghányaddal számolhatnak.

Fontos, hogy, ha a különböző költséghányad alá tartozó tevékenységeket keverjük minden esetben az alacsonyabb költséghányaddal számolhatunk! (Például, ha 90 és 80 százalékos költséghányad alá tartozó tevékenységet végzünk, a teljes tevékenységre a 80%-s költséghányadot kell alkalmaznunk.)

 Ez esetben nem csak attól az időponttól kell alkalmaznunk, amikor először keletkezik bevételünk az alacsonyabb költséghányad alá tartozó tevékenységből, hanem az adóév első napjától.

Egyéni vállalkozói tevékenységünket a webes ügysegéd nevű rendszer segítségével indítjuk el, ahol a kezdő adózási információkat is megadjuk. Ha ezek változnak, a módosításokat már közvetlenül az adóhatóság felé kell jelentenünk, jellemzően 15 napon belül. Átalányadózóként az egyik legfontosabb adat, hogy tevékenységünket főállású, mellékállású vagy kiegészítő tevékenységű vállalkozóként végezzük. Státuszunk határozza meg, hogy kell-e a minimálbér vagy a garantált bérminimum után járulékot fizetnünk, de ettől függ kell-e negyedévente járulékbevallást benyújtanunk. 

Adózói státuszunk – a KATA adóalanyokkal ellentétben – akár hónapon belül, akár többször is változhat. Ezt a 101E nyomtatvány mellett a 1041-s nyomtatványon is kötelesek vagyunk az adóhatóság felé jelezni. Fontos, ha egyéni vállalkozás mellett társas vállalkozói jogviszonnyal is rendelkezünk az adóhatóság felé jeleznünk kell, hogy melyik jogviszonyunk lesz a főállásunk. Munkaviszony esetén nincs ilyen kötelezettségünk, ha annak időtartama eléri a heti 36 órát automatikusan az lesz a fő jogviszonyunk.